Ranolder János veszprémi püspök adományából épült fel neoromán stílusban.

Spránszki Ferenc nyárádi esperes plébános szentelte fel 1875. november 1-jén.

Horváth Sándor veszprémi építész tervei alapján a két kivitelező ifj. Fa Mihály építőmester és Régner Pál festő volt.

Az eredeti oltárképet, mely most a templom hittantermében látható, Primus Shoff festette.

1903. áprilisában készültek az üvegablakok Ligeti Sándor budapesti műhelyében.

1904-ben készült el a két mellékoltár Jézus Szíve és a Lourdesi Szűzanya tiszteletére, mely őrzi a berendezés eredeti neoromán stílusát.

Az 1950-es szentévben készült a jelenlegi főoltár, illetve a főoltár freskó, amely Cziráki Lajos Munkácsy-díjas festőművész alkotása.

Az orgona jelenlegi formájában 1952-ben készült a Rieger gyár munkájaként.

Az egykori Szent Anna kápolnát Czapik Gyula püspök plébániatemplommá nyilvánította, miután 1943. május 16-án megalapította a Szent Anna plébániát.

Az első plébános Molnár István lett.

A templomnak két harangja van: a kisebbik Szlezák László műhelyében készült 1929-ben, a nagyobbikat Gombos Lajos Őrbottyánban 1975-ben öntötte.

1975-ben készült el a szembemiséző oltár és az ambó Korcsmáros József adományaként.

1999-ben a külső architektúrát az eredeti ábrázolások alapján gondosan rekonstruálták.

2014-ben a belső teret újrafestették. Ekkor történt a szentély egy lépcsőfokkal való megemelése, és márvány lapokkal való burkolása.